Bejelentés


FÜLEKPÜSPÖKI PLÉBÁNIA ROZSNYÓI EGYHÁZMEGYE











1997. JÚLIUS 26. Az idei Szent Anna ünnep sokáig emlékezetes marad a fülekpüspöki és környékbeli fiatalok számára, akik július 26-án a magyarországi Mátraverebély-Szentkúton részt vettek a búcsún. A zarándoklatot Ondrej Ivan Kaličiak fülekpüspöki plébános atya szervezte, s meghívta Bajcsy Ambróz füleki ferences atyát és Baráth Bertalan verbita atyát a Losonc melletti Videfalváról (Vidiná) . Érkezésünkkor, kora délelőtt még kevés volt a zarándok a Salgótarjánhoz közeli hangulatos kis völgyben. Az először idelátogatóknak alkalma volt megtekinteni a XVIII. századi kegytemplomot és a lourdes-i barlangnál létrehozott szabadtéri oltárt. A templomhoz épített ferences rendház udvarán mi is a bűnbánat szentségéhez járultunk. A délelőtti ünnepi szentmisét a szabdtéri oltárnál Orbán Márk szentkúti ferences atya mutatta be, a zarándokcsoportokkal érkezett négy magyarországi atyával. Szentbeszédében a szülők példaképéül állította Szent Joakimot és Szent Annát,akik gyermeküket úgy nevelték, mint nagy kincset, akit a Mennyei Atyától idős korukban kaptak,s akiért egykor felelni fognak. Egyik szülő sem tudhatja, miylen tervei vannak a Mindenhatónak gyermekével,- vajon a családban, vagy önmagát az Úrnak szentelve eljut-e a keresztényi élet magasabb szintjére – ezért kell Szent Annához hasonlóan mindent átadni gyermekeinknek, az elkövetkező nemzedékeknek. Boldogság és meghatódottság töltött el minket, amikor délben, a kegytemplomban zarándokcsoportunk ifjúsági szentmisével dicsérhette az Urat. A szent áldozatot a három velünk érkezett lelkipásztor mutatta be. Ifjúsági éneklőcsoportunk dalait - a karizmatikus megújulási mozgalom énekeiből - nagy örömmel hallgatták a többiek,és sokan velünk énekelték a zsúfolásig megtelt templomban. A szentmise befejeztével csoportunknak szabad programja volt. A kegytemplom főoltára mögötti Mária kegyszobornál elmondtunk egy rövid fohászt. A szabadtéri oltár előtti padokra letelepedve testileg is felüdültünk, s ittunk a pásztorfiú meggyógyítását és a szentségeket ábárzoló Mária-kút vizéből. A domboldalra vezető erdei ösvényen át jutottunk a keresztúthoz, melynek végén kápolna áll. Megszemléltük a ritka látványosságot, a domboldalon kialakított remetebarlangokat is. Elidőztünk a kegytárgy-, könyvárusok sátrainál, s figyeltük az újabb zarándokcsoportokat, melyek énekléssel, felvirágzott feszülettel és lobogókkal köszöntötték a szentkúti Szűzanyát. A távoli egyházmegyékből, más országokból érkezett tstvéreinkkel eltöltött nap után az együvé tartozás érzésével szívünkben tértünk haza. Mindnyájan az egy mennyei Atyát dicsőítettük, a Boldogságos Szűz Mária és Szent Anna közbenjárásáért imádkoztunk. A meghatottság könnyei a szemekben éppúgy, mint a mosoly az arcokon bizonyítéka volt a nagy kegyelemnek, amelyben a szentkúti búcsúban részesültünk. Ez ad erőt a hitben való kitartásra, s ösztönöz az elmélyültebb imára, segít Krisztus apostolaivá lennünk a világban Mátraverebély - Szentkút ezen a napon kapta meg hivatalosan a nemzeti kegyhely rangot. Palócföld kedvenc búcsújáró helye terjedelmében a legkisebbnek számít Magyarországon, mégis a leglátogatottabb búcsújáró helye Szűzanyánknak. A különleges eseményre az egész Magyarszágról eljöttek a zarándokok, s képviselte magát a Felvidék és a környező országok magyarsága is. A hagyományosan délelőtt 9,00 órától bemutatott szentáldozat görög-katolikus liturgia volt. A 10,30 órakor kezdődő római katolikus szentmise fő celebránsa Erdő Péter bíboros-érsek atya volt. A szentmise kezdetén olvasta fel a hivatalos levelet a többezer zarándoknak. Amikor kijelentette, hogy Mátraűverebély-Szentkút mától fogva nemzeti kegyhely, a hívek tapsviharban törtek ki. A szentmisén nagyon sok lelkiatya vett részt. < 2007. MÁJUS 27. Mátraverebély-Szentkutat, Palócföld kedvenc búcsújáró helyét 2006- augusztus 12-én nemzeti zarándokhellyé nyilvánította Erdő Péter bíboros-érsek atya. A rendszeresen ide látogató hívek már megtapasztalhatták, hogy az erdővel övezett völgyben található Mária-kegyhelyen valóban sokan imádkoznak, a mindennapi élet gondjait, lelkük bánatát a Szűzanya elé letéve, az ő oltalmára bízva magukat, hogy nagyobb hittel és lelkesedéssel tudják keresztényként élni mindennapjaikat. 2007. május 27-én hagyományosan zarándoklatra indult a füleki és a fülekpüspöki hívek csoportja Mátraverebély-Szentkútra, a pünkösdvasárnapi nagybúcsúra. Az autóbuszban a rózsafűzért imával és énekekkel készültünk fel lelkileg, hogy minél több kegyelmet nyerjünk a zarándoklaton magunknak és otthon maradt szeretteinknek. A heyszínre megérkezve mi is sorban álltunk a ferences kolostor udvarán elhelyezett gyóntatószékeknél, ahol a környékbeli plébániákról érkezett lelkiatyák közvetítették nekünk Isten megbocsátó kegyelmét. A helybeli ferences kegytemplom gazdagon díszített, ám méreteinél fogva kicsinek bizonyul a búcsúsok befogadására. Ebből a célból készítettek néhány éve egy nagy kőoltárt, amelyet a templom melletti domboldalban álló hatalmas Lourdes-i Mária barlang előtt helyeztek el. A zarándokok számára készült padok megtelnek a csapadékos, szeles tavaszi zarándoklatok alkalmával ugyanúgy, mint a nyári vakító napsugárban. Vasárnap reggeltől a fél tizenegyes ünnepi szentmiséig rengeteg csoport érkezett Szentkútra. A reggel 9 órai szentmisét még aránylag kevesebb hívő hallgatta, ám az ünnepi nagymisén nagy tömeg vett részt. Az elmúlt 10-12 évben már megismerkedhettünk a Szentkúton szolgálatot teljesítő Palkó Julián ferences házfőnök atyával és Orbán Márk OFM atyával, akik a búcsúkat magas színvonalon szervezték meg, ezenkívül pedig sok alkalommal tartottak lelkigyakorlatot a ferences harmadrendiek közösségeiben a Felvidék minden helyszínén. 2006 őszétől már újabb ferences atyák állnak a helybeli kolostorban a hívek rendelkezésére. Ők köszöntötték az idei pünkösdi búcsúra érkezett ferences tartományfőnököt, Gergely atyát. A kedves vendég az ünnepi szentmisét öt környékbeli lelkipásztorral celebrálta. Gergely atya a búcsú fontosságát hangsúlyozta szentbeszédében. Kifejtette, hogy mindegyikünknek egyenes és egyszerű, közérthető magyarázatot kell tudnunk adni arra, miért is jó nekünk, hogy búcsúba jöttünk a mátraverebély-szentkúti Szűzanyához. A szentmisét követően a kegytemplom körüli völgyben énekelve, szentségi körmenetben kísértük a legméltóságosabb Oltáriszentséget. A körmenet élén vitték a ferences rendház keresztjét és a búcsúsok által hozott kereszteket, utánuk haladtak a templomi lobogókat és a Szűzanya szobrát vivő hívek. A zarándokok nagy tömege követte a domboldalba felállított keresztút mellett az Eucharisztiát. A szentségi körmenet végeztével himnuszokat énekeltünk és szentségi áldásban részesültünk. A szentmise végeztével a délutáni litániáig egyéni program következett: a szentkúti templom főoltárát megkerülve a Szűzanya kegyszobránál imádkoztunk magunkért és otthon maradt szeretteinkért. A templom előtti útjelző tábla szerint erdei sétára indultunk a közelben található vízforrásokhoz. A legközelebbit Szent László ugratásának nevezik, mivel a patak felett magasló sziklában a szájhagyomány szerint Szent László király lova patkójának a nyoma látható. Délután két órakor a templomból egy lelkiatya a ministránsok kíséretében a szabadtéri oltárhoz hozta az Eucharisztiát: a lorettói litánia imája és szentségi áldás következett. A pünkösdi búcsúból Mátraverebély-Szentkútról ismét szép élményekben gazdagon, Istennel kiengesztelődve és lelkiekben megerősödve tértünk haza. 2007. SZEPTEMBER 9. Mátraverebély-Szentkúton, Magyarország nemzeti kegyhelyén különös tisztelet övezi a Bodlogasszonyt . Az év folyamán Mennyei Édesanyánk minden ünnepe alkalmával nagyon sok zarándok érkezik a helyszínre. A Szűz Mária születésnapjára, Kisboldogasszony ünnepe alkalmából rendezett nagybúcsúra idén is több ezer hívő zarándokolt ide Magyarországról és Szlovákiából. Az ünnep második napján, szeptember 9-én érkezett több autóbusznyi hívő a Losonci járásból. A kegyhely bejáratánál ferences atya fogadta a csoportokat, tájékoztatást nyújtott nekik az ünnep programjáról, majd megáldotta őket. Hívek nagy tömege várakozott a kolostor udavrában a kiengesztelődés szentségének kiszolgáltatására, majd fokozatosan elfoglalták a helyüket a szabdtéri szentmise helyszínén, a lourdes-i Mária barlangnál. A szentmisét bemutató ferences atya szentbeszédében bíztatta a híveket, hogy vallásosságuk, Istenbe vetett hitük nyilvánuljon meg a szürke hétköznapokban, amikor nem ilyen nagy tömegben dicsérjük az Urat, hanem sokszor magunkra vagyunk hagyatva örömeinkkel, bánatunkkal. A szentkúti ferences atyák többszempontból is alkalmazkodtak a kor követelményeihez. A kegytemplomból az orgonaszó és a kántor éneke a szabadtérre hangszórókkal van közvetítve az egész nap folyamán. A búcsúban elhangzó énekeket néhány éve kottával kiegészítve, könyv alakban is megjelentették. Az ünnepi nagymise meghirdetett vendége, Seregély István nyugalmazott egri érsek atya sajnálatos módon nem érkezett meg. A szentmisét tizenhárom lelkiatyával Peregrin atya mutatta be, aki az idei év nyarától végez szolgálatot a kegyhelyen. „Dávid király nemzetsége hasonlít a tövises rózsaághoz, hiszen majdnem egytől-egyig bűnös emberek származtak belőle. Milyen meglepő, hogy a rózsa virágát, a Szűzanyát szépnek, sértetlennek hagyta, megóvta Isten a bűnnek még az árnyékától is. Szűz Mária méltó arra, hogy Mennyei Édesanyánknak nevezzük, aki legfőbb pártfogónk és közbenjárónk Istennél “ – hangzottak Peregrin atya szavai. A szentkúti búcsúk legszebb része a szentmisét követő szentségi körmenet, amelyben a népi vallásosság is megnyilvánul. Szép rendezetten vonultatták fel a hívek az otthonról hozott, virágokkal díszített feszületeket, a falujuk feliratával ellátott templomi lobogókat és a Mária-szobrokat. A szentségi körmenet után a zarándokok gyertyát gyújtva imádkoztak a lourdes-i Mária barlangnál, mások pár percre betértek a templomba: a Szűzanya főoltárán elhelyezett kegyszobornál magánimában hálát adtak Istennek és kérték Szűzanyánk pártfogását munkájukhoz, életükhöz. Délután a szabdtéri oltárnál litániára került sor, amelynek elimádkozása után szentségi áldással indultak haza a zarándokok. PÜNKÖSD 2008. Mátraverebély-Szentkúton, Magyarország nemzeti zarándokhelyén 2008. május 10. és 12. között tartották meg a pünkösdi nagybúcsút. Az ünnep második napján, május 11-én ragyogó napsütés fogadta a kegyhelyre érkező zarándokokat. Vasárnap lévén több hívő látogatott el ide a Felvidék környékbeli és távolabbi településeiről is. A reggeli és a délelőtti órákban érkező csoportok fokozatosan elfoglalták a helyeket a szabadtéri oltárnál. A ferences kolostor udvarában az egész délelőtt folyamán több atya is kiszolgáltatta a híveknek a kiengesztelődés szentségét. A 11 órakor kezdődő ünnepi nagymisére egy különleges vendég, Juliusz Janusz, szentszéki apostoli nuncius - érsek érkezett, aki a Szentatya képviselője Magyarországon. Az üdvözlő szavakban a szentkúti ferences atya megköszönte, hogy a nuncius - érsek úr elfogadta a meghívást a mátraverebély-szentkúti zarándoklatra. Kihangsúlyozta, hogy a kedves vendég Lengyelországból, a boldog emlékű Szentatya, II. János Pál pápa hazájából származik. Az érsek úr elnézést kért, hogy nem tud magyarul szólni a hívekhez. A liturgia a továbbiakban részben magyarul, részben latinul folyt. A homília szövegét egy magyarországi atya olvasta fel. A szentbeszéd kihangsúlyozta a katolikus világifjúsági találkozók fontosságát, amelyet II. János Pál pápa indított el, s amelyre az idén az ausztráliai Sidney-ben kerül sor. Ránk bízta, tartsuk életben a zarándoklatokat Mária búcsújáró helyein Magyarországon és Közép-Kelet Európa többi országaiban is ,újítsuk fel újra és újra a Mária-tiszteletet, amely alapvető fontosságú minden nép számára. A könyörgésekben külön imádkoztunk az egyházközségekben a bérmálásra készülőkért, hogy kapják meg a Szentlélek megszentelő kegyelmeit. A szentmise folytatásaként került sor a hagyományos szentségi körmenetre. A baldachint vivő magyar huszárok szép öltözéke, a templomi keresztek, lobogók, Mária-szobrok, a hatalmas rózsafűzért vivő aszonyok felemelő perceket szereztek mindannyiunk számára. A körmenet után nagy lelkesedéssel zengte a tömeg a pápai himnuszt, a magyar himnuszt, a Boldogasszonyt dicsőítő éneket. A szentmise végeztével hívek nagy tömege járult a kegytemplomban lévő Máriához, valamint a szabadtéri lourdes-i Máriához, hogy anyai pártfogását kérjék mindennapjaikra. Délután a szabadtéri oltárnál énekeltük el a lorettói litániát, és szentségi áldásban részesültünk. KISBOLDOGASSZONY - MÁTRAVEREBÉLY-SZENTKÚTON - 2008. Szűzanyánk születésnapja, Kisboldogasszony ünnepe fontos dátum a naptárban a katolikus keresztény hívek számára. Ezt az is bizonyítja, hogy Mátraverebély – Szentkúton, Magyarország nemzeti kegyhelyén hagyományosan háromnapos nagybúcsút tartanak ezen a szép ünnepen. Az idei búcsúra 2008. szeptember 6-tól 8-ig került sor. Az ünnep második napján, szeptember 7-én érkeztek meg a fülekpüspöki zarándokok. A verőfényes idő kedvezett a rendezvénynek. A ferences kegytemplomban, a kolostor udvarán álló gyóntatószékek előtt, a szabadtéri Lourdesi-i barlangnál már reggel nyolc órától sok zarándok volt. A csoportok egyre csak érkeztek Magyarország plébániáiról, valamint a Felvidék több helyszínéről. A kegyhely bejáratánál ferences atya üdvözölte a híveket és tájékoztatást nyújtott a Kisboldogasszony-napi búcsú programjáról. A szabadtéri oltár előttti ülőhelyek megteltek a 9,00 órai szentmisére. A legszentebb áldozatot Peregrin szentkúti ferences atya mutatta be. Elmondta, hogy nem szeretnék a templomi orgonaszóval megakadályozni a csoportokban érkező hívek énekét Mária kegyszobra előtt, ezért kerül sor hagyományosan az első, úgynevezett csendes szentmisére. A prédikációból megtudtuk, hogyan alakult a búcsúk hagyománya a történelem folyamán. Az egyház kezdeti évszázadaiban csak Rómába és Compostellába, az apostolok sírjához lehetett elzarándokolni azoknak a hívőnek, akik búcsút szerettek volna nyerni elkövetett gyarlóságaik, bűneik ellensúlyozásaként. Ezt csak a gazdagok engedhették meg maguknak. Szent Ferenc volt az első az egyházban, aki a hívek többségének, a szegény embereknek a bűnbocsánatát, lelki üdvösségét is fontosnak tartotta. Audiencián vett részt a Szentatyánál, s kérte az engedélyét, hogy Assisiben a Porciunkula nevű kápolnába elzarándokolva is búcsút lehessen nyerni. A további századokban alakult ki, hogy a Mária-jelenések helyszínein, valamint az egyház által kijelölt templomokban, búcsújáró helyeken lehetséges teljes búcsút nyerni. A 11 órakor kezdődő ünnepi szentmise vendége Veres András szombathelyi püspök atya volt. A szabadtéri oltárnál mutatta be a megjelent lelkiatyákkal a szentáldozatot. Szentbeszédében kiemelte, hogy mindenki számára fontosak a rokoni kötelékek,melyek nélkül mindenki nagyon szegény lenne. Figyelmeztette a híveket, igyekezzünk úgy élni mindennapjaikat, hogy a Szűzanya ne szégyelljen minket gyermekeinek és Jézus Krisztus a testvéreinek vallani. A szentmise befejeztével felsorakoztak a szentségi körmenet élére a virágokkal feldíszített kereszteket, templomuk lobogóit, valamint a Mária-szobrot vivő hívek, s a baldachin alatt az oltáriszentséggel haladó püspök atyát a hívek óriási tömege követte. A templom előtt az idén felújított keresztút állomásai mellett haladva, énekelve hullámzott a tömeg. A szabadtéri oltárhoz visszaérve elhangzottak a befejező imák, majd a szentségi áldással és himnuszok éneklésével fejeződött be a szentmise. A hagyományoknak megfelelően, délután két órakor, a szabadtéren énekeltük el a lorettói litániát, s a hozzá tartozó imák után szentségi áldással tértünk otthonainkba a nagyon szép ünnep befejeztével. SZLOVÁK- MAGYAR IMANAP - 2009. JÚNIUS 6. Mátraverebély-Szentkúton, Magyarország nemzeti kegyhelyén 2009. június 6-án masodik alkalommal került megrendezésre a szlovák és a magyar hívek közös imanapjára. Az idei ünnepségre elfogadta a meghívást Tomáą Galis zsolnai püspök atya. A közkedvelt kegyhelyre már előző nap megérkeztek a távolabbi egyházközségekből: Párkányból, illetve Érsekújvárból a zarándokok. A hívek a kegytemplommal egy épített ferences kolostorban kaptak szálláshelyet. A zarándoklat reggelén - főként a kegyhelyet nagy búcsúk alkalmával rendszeresen meglátogató hívek számára - furcsa volt a csend, ami az erdei völgyben uralkodott. Fejes Antal, valamint Kálmán Peregrin Szentkúton szolgáló ferences atyák fogadták a korai időpontban megérkezett szlovákiai Galis püspök atyát. A hívek, akik néhány kilométerről, Szlovákiából érkeztek, szívesen vállalták a tolmács szerepét a két ország szerzetesei, papjai között. Kilenc órától egyfolytában érkeztek a keresztalják a templom elé, a szlovák és magyar zarándokcsoportok. Mindegyiküket nagy szeretettel fogadta és tájékoztatást nyújtott Fejes Antal OFM atya. A kegytemplomba betérve Mária kegyszobránál fohászkodtak a hívek, mások a szabadtéri lourdes-i barlangba igyekeztek, hogy Mennyei Édesanyánk közbenjárását kérjék szent fiánál. Délig alkalom nyílt szentgyónásra a kolostor udvarán és megtekinteni a domboldalban álló, 2008. őszén felújított keresztutat, amelynek állomásaira kiírták az eredeti készíttetők, illetve a tavalyi felújításukat támogató egyének és csoportok neveit. Délelőtt a szabadtéri oltárnál rózsafűzért imádkoztak a ferences világi rend tagjai, majd a magyarországi szlovák fiatalok előadásában hallgattunk meg nagyon szép egyházi énekeket. Megnyerő volt, hogy a vendég Galis püspök atya a délben kezdődő szentmiséig kihasználta az időt és tolmács segítségével különböző hívekkel állt meg beszélgetni. Délben, a szabadtéri oltárnál kezdődött az ünnepi liturgia, melynek kezdetén Peregrin OFM atya köszöntötte a megjelent püspök atyákat, lelkiatyákat és mindkét nemzet híveit. Ezután Galis püspök atya, majd a magyarországi aposotoli nuncius, Juliusz Janusz szólt a hívekhez. A szentmise latinul folyt. A püspök atya szentbeszédét szlovákul olvasta fel, magyarul pedig Varga Lajos váci segédpüspök tolmácsolta gondolatait. A magyar illetve szlovák egyházi énekeket orgonán előadó és éneklő két kántor szívet gyönyörködtető előadása a kegytemplomból kihangosítva jutott ki a szabdtérre. Az időjárás nem kedvezett a búcsús híveknek, mivel a szentáldozás alatt eleredt az eső. Ennek következtében Peregrin atya megkérte a híveket, hogy vonuljanak a kegytemplomba, illetve az elé. Mivel a templom nagyon kicsi, a körülbelül kétezer zarándok nagy része a falakon kívül, hangszóróból hallgatta meg Seregély István nyugalmazott egri érsek atyának az imanapra írt köszöntő beszédét . Ezután Seregély István érsek és Tomáą Galis püspök magyarul és szlovákul elimádkozták a felajánló imát a Magyarok Nagyasszonyához és a szlovákok Mennyei Édesanyjához, a szentkúti Szűzanyához. Az imanap befejező programja a három órától kezdődő Lorettói litánia volt. Mivel az eső nem állt el, a hívek a kegytemplomban gyülekezve kapcsolódtak be a füleki Kamill ferences atya imájába és hódolatába az Oltáriszentség előtt. KISBOLDOGASSZONY – SZŰZANYÁNK SZÜLETÉSÉNEK ÜNNEPE Mátraverebély-Szentkút, 2009. szeptember 6. 2009. szeptember 05-én és 6-án került sor Mátraverebély-Szentkúton a Kisboldogasszony ünnepén megrendezett nagybúcsúra. Az ünnep második napja, szeptember 6. ebben az évben azon különleges évforduló megünneplésére adott okot, hogy a szerzetes rendek magyarországi feloszlatása után, amelyre 1950-ben került sor, a kommunista diktatúra éveit követően 1989-ben, tehát 20 évvel ezelőtt nyitotta meg újra kapuit a zarándokok előtt Mátraverebély-Szentkút. A délelőtti 9 órás szentmisére érkeztek a keresztalják, a csoportok Magyarország minden tájáról és a Kárpát – medencéből. A Lourdes-i Szűzanya szabadtéri barlangjánál, illetve a kegytemplomban elhelyezett szentkúti Mária kegyszobor előtt megálltak és Máriát énekkel, valamint rövid imával köszöntötték. A szentbeszédben Jézus Krisztus családfájának tagjairól hallottunk, akik több nemzedéken keresztül sokszor elfordultak Istentől és számkivetett lett a zsidó nép, de az elkövetkező nemzedékek számára megadta Isten a megbocsátás, kiengesztelődés lehetőségét. A mai emberek, hívők számára a tanulság az, hogy próbáljuk életünket, mindennapi küzdelmeinket, félelmeinket teljesen a Szentháromságra bízni. Ebben segíthet minket Mária, a Megváltó édesanyja. A 11 órai ünnepi szentmisét Pápai Lajos győri megyéspüspök mutatta be több lelkiatyával együtt. Szentbeszédében felvázolta a magyar nép kereszténységének fényesebb napjait és nehéz időszakait. Minden kor emberének Mária lehet a példaképe és legfőbb pártfogója, aki életében minden ellenvetés nélkül teljesítette az Isten akaratát és azóta is minden hozzá könyörgő hívet Szent Fiához vezet. A szentmise előtt és a liturgia megfelelő részeiben a 20. évforduló ünepét gazdagította Mackó Mária népdalénekes káprázatos előadása. A szentségi körmenetben a több ezer hívő és az Eucharisztia előtt vonultak a szentkúti Szűzanya képét, kegyszobrokat, felvirágozott kereszteket, lobogókat, hatalmas olvasót vivő hívek. A szabadtéri oltárhoz visszaérve a különleges alkalomra való tekintettel elénekeltük a Te Deumot. Ezután Kálmán Peregrin, mátraverebély-szentkúti ferences házfőnök atya megnyitotta a szentkúti emlékkönyvet, amelyből felolvasta az első bejegyzést a kegyhely 1950-es megszüntetéséről, majd a zarándoklatok 1989-ben való felújításáról. Megkérte a híveket, hogy amikor kisebb számban, hétköznap érkeznek az itteni kegytemplomba, jegyezzék az emlékkönyvbe imáikat, kéréseiket a szentkúti Szűzanyához. Ezt követően a püspök atya és Peregrin atya is megtették a bejegyzést az újonnan megnyitott emlékkönyvbe. A rendkívül szép ünnep a délután 14,00 órakor kezdődő Lorettói litániával és szentségi áldással ért véget. III. szlovák – magyar imanap 2010. június 26-án sorrendben harmadszor került sor a szlovák – magyar imanapra Mátraverebély – Szentkúton. A szentkúti ferences atyák és különösképpen Kálmán Peregrin házfőnök atya nagy örömét fejezte ki, hogy az eltelt három év folyamán látható gyümölcse lett az írásos dokumentumnak, amelyet 2006-ban a Szlovák Püspökkari Konferencia és a Magyar Püspökkari Konferencia elnökei írtak alá Esztergomban. Az írásos megegyezés arról szól, hogy a két szomszédos ország püspökei, valamint a szlovák és magyar katolikus hívek, akiket ezeréves történelmi múltjuk köt össze, példát fognak mutatni a politikusoknak abban, hogy békességben és szeretetben kell megélnünk a jószomszédi és testvéri kapcsolatot egymással. A példamutatás lényege pedig a szorosabb együttműködés a két ország papsága és hívei között, valamint a Mátraverebély –Szentkúton, Magyarország nemzeti kegyhelyén megrendezésre kerülő szlovák-magyar imanap. Az idén meghirdetett találkozóra a vártnál sokkal több hívő érkezett, hiszen a szlovák nyelvű katolikus folyóirat is tájékoztatta a testvéreket a tervezett közös imanapról. A rengeteg autóbusz Szlovákia egész területéről : Érsekújvártól a kelet-szlovákiai Borsiig, valamint a közelből autóval ide érkező baráti társaságok, családok mind kifejezték a jelenlétükkel, hogy szívükön viselik a két nemzet megbékélését és jövőbeli testvéri együttélését. Az imanap első programja délelőtt fél tizenegytől a szabadtéri oltárnál két nyelven, magyarul és szlovákul előimádkozott örvendetes rózsafűzér ima volt. Amíg az ima folyt, az először ide érkező hívek megtekintették a búcsújáró helyet, elsétáltak az egyházközségek adományaiból nagyon szépen felújított keresztúthoz, a közeli erdő meredek lejtőjén eljuttak a remete barlangokhoz, illetve imádkoztak a bazilika Mária-kegyszobránál és a szabadtéri Lourdes-i Mária barlangban. A ferences kolostor udvarán az ide érkező zarándokoknak szlovákul és magyarul is több lelkiatya szolgáltatta ki a szentgyónás szentségét. A pontosan délben tizenkét órakor kezdődő szentmisére az oltárhoz vonultak a megjelent püspök atyák: magyar oldalról a házigazda Beer Miklós váci megyéspüspök segédpüspökével, Varga Lajossal, valamint az egri Seregély István nyugalmazott érsek úr. A Szlovákiából érkezett püspökök idén valóban többen voltak az előző évekhez képest: Frantiąek Tondra szepességi , Rudolf Baláľ besztercebányai püspök atyák, valamint a Jászóvárból és egész Szlovákia-szerte ismert Bartal Károly Tamás volt premontrei főapát úr. Mind a szlovák, mind a magyar hívekkel nagyon sok lelkiatya érkezett, akik közül néhányan a főoltárnál, a többiek az első padokban helyet foglalva vettek részt a szentmiseáldozatban. A főcelebráns Tondra püspök atya szentbeszéde az igazi Krisztushoz fordulásról szólt, hogyan kell egyre tökéletesednünk a lelki életben. Miközben tudomást veszünk a világban történő eseményekről, tudunk és akarunk is szakítani naponta időt Istenre, a hozzá szóló imára, valamint a lelkünk karbantartására. Mivel már sokan feltették a kérdést, hogy a katolikus híveken kívül miért nem kezdeményezik a szlovák és a magyar politikusok is a találkozókat és a megbékélést, a püspök atya ez alkalommal felhívta őket, hogy most van a megfelelő idő, nem szabad tovább várni és nekik is békejobbot kell nyújtaniuk egymás felé. A legnagyobb érdeklődést felkeltő programpont a bazilikából a szabdtérre kihozott szentkúti Mária-kegyszobor előtti felajánló ima volt: Seregély István érsek úr magyarul, Rudolf Baláľ püspök atya szlovákul olvasta fel a magyar és a szlovák nemzet felajánló imáját közös édesanyánknak, Szűz Máriának, a magyarok Nagyasszonyának és a szlovák nemzet Mennyei Édesanyjának. A szentmise befejeztével Peregrin atya mindenkit ebédelni hívott a szabadba a kolostor mögé: az egyik helybéli szervezet felajánlotta, hogy az imanapra több katlannyi babgulyással kedveskednek a két nemzet zarándokainak. Az imanap programja a három órakor kezdődő Lorettói litánia eléneklésével és szentségi álddással foytatódott. Búcsúzóul örömkönnyek csillogtak mindannyiunk szemében, amikor Peregrin atya meghatódottan mondott köszönetet a híveknek, valamint a médiának azért, hogy az idei szlovák-magyar találkozóra ilyen nagy számban jöttek el mind a lelkiatyák, mind a hívek. A nap folyamán a bazilikából a szabadtérre kihangosított magyar és szlovák nyelvű, gyönyörű Mária-énekek, a sok püspök és lelkiatya közösen bemutatott szentmiséje, valamint a a finom ebéd és végezetül a zarándokok eucharisztikus áldással és keresztvíz szenteléssel való útra bocsátása mind-mind része volt a nagyon részletesen, hozzáértéssel és nagy-nagy szeretettel megrendezett imatalálkozónak. SZŰZANYA SZÜLETÉSE, KISBOLDOGASSZONY - SZEPTEMBER 8. 2010. szeptember 4.,5., volt idén Magyaország nemzeti kegyhelyén a Kisboldogasszony napjára, Mária szüleésnapjára megtartott búcsú időpontja. Az ünnepség másdoik napján rengeteg autóbusz érkezett a kegyhelyre. A zarándokcsoportokat Kálmán Peregrin OFM, a ferences kolostor házfőnöke fogadta. Rövid tájékoztatót tartott mindenkinek a nap programjáról, majd mindannyiunkat szentelt vízzel hintett meg. A szabadtéri barlanghoz megérkezve helyet fogallatunk a lócákon, majd beálltunk a kolostor udvarán szentgyónáshoz járuló testvéreink közé. Akinek módja volt rá és keresztekkel, valamint templomi lobogókkal érkezett a csoport, azok a Basilica minosrba, a kehgyhely templomába betérve köszöntötték a szentkúti Szűzanyát és áldást kértek Istentől. A reggel 9,00 órai szentmisét Tihamér ferences atya mutatta be. Szentbeszédében megokolta, miért fordulhatott elő, hogy olyan sok bűnös ember volt a Szentírás szerint Jézus Krisztus családfájában. Isten ezzel akarta teljesen magára venni a mi emberi természetünket, hogy együtt tudjon érezni a mi gyengeségeinkkel. Nekünk azonban nem szabad elcsüggedni és rendszeres imaélettel és keresztény magatartással kell járnunk a mindennapokban. A 11,00 órától kezdődő ünnepi szentmisére naygon nagy tömeg gyűlt össze a szabadtéren. Magyarország legfőbb katolikus méltósága, Erdő Péter bíboros-érsek atya több paptestvérével együtt járult az oltárhoz. Szentbeszédében arról beszélt a híveknek, hogy a felvilágosodás volt az a történelmi mozgalom, amikor a katolikus hívek nem járhattak szabadon búcsúkba, nem nyilváníthatták ki külsőleg a Szentséges Szűzanya iránti tiszteletüket. Csak az 1700-as évek végén jött úgymond újra divatba búcsúba járni. A bíboros atya lelkünkre kötötte: Úgy, ahogy a földi édesanyákat is szokás nevük napján és születésnapjukon felköszönteni, ugyanígy rendszeresen köszöntsük otthon a templomainkban és a búcsújáró helyeken a Boldogasszonyt. A szentmise után szentséges körmenetre került sor a kegyhelyen. Végezetül Erdő Péter bíboros atya felhívta a figyelmünket arra, hogy becsüljük meg nagyon a magyar nyelven megtanult és imádkozott Üdvözlégy Mária imát. Annak a második versszaka ugyanis más nyelvektől eltérően, Asszonyunknak szólítja Szűz Máriát. A többi nyelven mind Sancta Maria, Holy Mary, Svätá Mária vagyis Szent Mária szavakkal folytatódik az ima. Egyedül a mi nyelvünkben alakult ki, hogy Asszonyunknak szólíthatjuk az Istenanyát. A délutáni órákban a hűvös, őszies levegő után kisütött a nap, amíg a kinti lócákon pihentünk. A kegyhely templomából hangszórók közvetítették a szabadba Mosolygó László görög katolikus lelkésznek és feleségének énekét: a Máriához szóló Akatiszt dallamát. Közben a búcsúsok áradata sorban állt a kinti Lourdes-i Mária barlangnál, valamint a bazilika kegyszobránál, hogy segítséget kérjenek maguknak és azoknak, akik otthonról az imáikat kérték. Délután 14,00 órakor a szabadtéri oltárnál Tihamér OFM atyával elénekeltük a Lorettói litániát, valamint a Szentségi Jézus Krisztushoz szóló énekekekt, majd szetségi áldásban részesülve indultunk haza. MÁTRAVEREBÉLY-SZENTKÚT, IV. SZLOVÁK-MAGYAR IMANAP Mátraverebély-Szentkúton, Magyarország nemzeti kegyhelyén 2011. június 25-én, szombaton került sor a IV. szlovák–magyar imanap megrendezésére. A zarándokhelyen lévő ferences kolostor házfőnöke, Kálmán Peregrin atya nagy szakértelemmel és odafigyeléssel bebiztosította, hogy az imanapra érkező mind magyar, mind szlovák csoportokat a saját nyelvükön üdvözöljék a kegyhely bejáratánál. A kolostor udvarában a gyóntatószékekben ebből az alkalomból sok olyan lelkiatya is kiszolgáltatta a szentséget, akik a Felvidékről érkeztek, tehát hozzájuk járulhattak mind a magyar, mind a szlovák hívek. Amíg a hívek a szabadtéri oltárnál helyet foglaltak, magyar és szlovák imák hangzottak el : magyar testvérünk a szlovák népért imádkozott, szlovák nyelven pedig a magyar ifjúságért és a magyar népért száll fel a fohász. 10,00 órától a program szerint meghirdetett Márfi Gyula veszprémi érsek és Frantiąek Rábek, a szlovák fegyveres erők tábori püspökének előadásait hallgattuk meg. Mindkét előadást a másik nép nyelvére lefordította egy magyarországi, szlovákul is beszélő testvérünk. Márfi érsek atya a család fontosságáról és az egyes nemzetek, népek békés egymás mellett éléséről beszélt. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy el kell fogadnunk minden Istenben hívő testvérünket, meg kell nekik adni a kijáró tiszteletet: mind a zsidóknak, mind a mohamedánoknak, vagy a több Istenben hívő embertársainknak. Rábek püspök atya a hit fontosságáról beszélt, amely minden nemzet fiainak és leányainak megadja a helyes célt és eszközöket ahhoz, hogy becsületes emberként, önmagából a legtöbbet kihozva juthasson örök üdvösségre. Délben került sor az ünnepélyes szentmisére, amelynek fő meghívottja Róbert Bezák nagyszombati érsek atya volt. Bevezetőben Peregrin atya házigazdaként köszöntötte a megjelent püspök atyákat és a zarándokokat. Elmondta, hogy Szentkúton ezen a hétvégén szentségimádást tartanak péntek óta a Szentatyáért, XVI. Benedek pápáért. A szentségimádás során érkeztek olyan zarándokok a kegyhelyre, akik 100 kilométert gyalogosan tettek meg. A legszentebb áldozatot a fő celebráns Bezák érsek atya Márfi Gyula érsekkel és Frantiąek Rábek püspökkel, Varga Lajos váci segédpüspök atyával, Bartal Károly Tamás nyugalmazott premontrei főapát úrral és a megjelent nagy számú lelkiatyával közösen mutatta be. Bezák érsek atya nagyon megkapóan fogalmazott Isten és az ember kapcsolatáról. Azzal a hasonlattal élt a hitüket elhanyagoló és csak a világ dolgaival törődő keresztényekkel kapcsolatban, hogy mindenféle haszontalan dologgal tele van a szívünk és az elménk. Olyanok vagyunk, mint a teljesen megtelt, tömött autóbusz, amely megáll a következő megállóban, de hiába nyitja ki az ajtaját, már senki sem tud rá felszállni. Nekünk tehát ki kell üresíteni a szívünket, tisztává kell tenni gondolatainkat, hogy oda tudjunk minden nap figyelni a Szűzanyára, aki a Megváltó Jézushoz és a Szentháromsághoz vezet bennünket. A szentmise utolsó részében hagyományosan kihozták a bazilikából a Szűzanya kegyszobrát a szabadtéri oltárra. Márfi Gyula érsekkel közösen imádkozták magyar nyelven a hívek a két nemzet felajánló imáját a Szűzanyának. Szlovák nyelven Róbert Bezák érsek vezetésével hangzott fel a felajánló ima és könyörgés. A helybéli kereszténydemokrata párt jóvoltából idén is nagyon finom agapéra várták a zarándokokat : a kolostor mögött reggeltől főzték több katlanban a finom káposztalevest. Ebéd közben alkalom nyílott ismerkedésre a magyarországi és a szlovákiai hívek között. Délután 15,00 órától a kegytemplomban kihelyezték a legméltóságosabb Oltáriszentséget, majd Bartal Károly Tamás apát úrral imádkoztuk a Lorettói litániát a Szűzanyához. Idén is sokan érkeztek meghívott egyházi méltóságok és zarándokok a mátraverebély-szentkúti szlovák-magyar imanapra, hogy ezzel is hozzájáruljunk a két nemzet békés egymás mellett éléséhez. KISBOLDOGASSZONY 2011 , MÁTRAVEREBÉLY-SZENTKÚT Mátraverebély-Szentkúton, Magyarország nemzeti kegyhelyén rendkívüli érdeklődés kísérte a 2011. szeptember 11-én sorra kerülő Kisboldogasszony búcsút. A nagy számú autóbusszal és rengeteg gépkocsival érkező zarándokot a kegyhely közelében kibővített parkolókba irányították a szervezők. Voltak olyanok, akik 2 kilométernyi távolságra találtak csak helyet, a mozgásukban korlátozott hívek autóit felengedték közvetlenül a ferences kolostor mögötti területre. A reggel kilenc órai szentmisét a Mátraverebély- Szentkúton szolgáló P. Tihamér OFM atya mutatta be a szabadtéri oltárnál. A szentmise első felében érkezőket már a nagy tömeg látványa fogadta. A többezer hívő számára helyet biztosító padokon nem foglalhattak helyet. Saját magukkal hozott kis székeken , illetve a nagyon szépen felújított keresztút mentén a domboldalban, pokrócokon ülve foglalt helyet a további számtalan zarándok. Gyönyörűség volt a szemnek, hogy karon ülő csecsemőtől iskolás korú gyermekekig minden korosztályból láthattunk ott fiúkat és leányokat. A Magyar Katolikus Egyház 2011-et a Családok Évének hirdette meg. Ennek szellemében a búcsú programja szerint 9. 50 órakor katekézis kezdődött „A család a papi – szerzetesi hivatás forrása“ címmel, Lukovits Milán OFM atya előadásában . Legelső megállapítás az előadásban az volt, hogy nem is paphiány, hanem hívőkben van hiány a mai Magyarországon. Ezt a kijelentését több ténnyel is alátámasztotta. Először is,nagyon sok szétzilált család van, ahová nem vártként, csak „besikerültként“ érkezik a gyermek. Ilyen légkörben nem kap sem az apától, sem az anyától megfelelő mennyiségű szeretetet, odafigyelést, gondoskodást. Az ilyen családból való fiatal emberek saját maguk sem tudják, merre is induljanak, mivel tölthetnék be életüknek célját. Vannak az átlagos családok, ahol viszont csak megszokásból keresztények az emberek, erre mondható az, hogy társadalmi, illetve politikai keresztények, hiányzik belőlük az igazi, meghitt viszony az Úr Jézussal. A fiatal férfi saját maga nem akar lemondani a családalapításról, vagy a szülei, nagyszülei szégyenlik, hogy a további megszületendő generációkban nem viszi tovább a család nevét. Az előadás során folyamatosan érkeztek a hívek, akik betértek a Basilica Minor rangú kis kegykápolnába. Annak fő oltára teljes körű restauráláson megy át, ezért Mária kegyszobrát ideiglenesen áthelyezték egy oldalsó falban kialakított, megvilágított fülkébe. A gyóntatás folyt a 12 gyóntatószéknél, ahová egyre több lélekben is tisztulni, felfrissülni vágyó hívő sorakozott be. A katekézis befejeztével a 11,00 órakor kezdődő ünnepi nagymiséig fennmaradó pár percben a hívek a templomból kihangosított orgonaszóval kísérve, a kántor által sorolt énekszámú dalokat zengték a Búcsúsok Szentkúti Énekeskönyvéből, Szűz Máriát köszöntötték születésnapján. Az ünnepi szentmisére a megjelent nagy számú papság és a ministránsok kíséretében vonult a szabadtéri oltárhoz Pápai Lajos győri megyéspüspök. Bevezetőben a Szentkút kolostorának házfőnöke, Kálmán Peregrin OFM atya üdvözölte a kedves vendéget, s külön köszönettel a hívek felé kihangsúlyozta, hogy Mátraverebély –Szentkútra, Kisboldogasszony ünnepére ennyire sok hívő még nem jött el. A szentmise során a kegytemplomból kihangosítva felcsendültek a gyönyörű Mária énekek, himnuszok. A püspök atya szentbeszéde a magyar nemzet azon nagyjairól szólt, akik magas ranguknál fogva, tudósként, művészként, íróként is szerények maradtak. Kersztury Dezső és sok más híresség, akik a XX. század első felében szerzetes-rendi iskolákba, gimnáziumokba jártak, mind vallották, hogy : „Mária gyermeke nem veszhet el.” Tudósi , művészi, írói pályájuk minden szakaszában tudatostották, mennyire kis porszem az ember a Teremtő Isten hatalmas világában. A szentmise második részében sor került a hagyományos oltáriszentségi körmenetre. Megható volt látni a rengeteg színes és fehér színű lobogót, a virágokkal, szalagokkal díszített feszületeket, valamint a hordozható Mária-szobrot a menetben. Az Oltáriszentséget köszöntve szép rendezetten álltak, sokan térdet hajtottak a hívek közül. A szabadtéri oltártól a kegytemplom előtt elhaladva, majd a keresztút teljes hosszában végighaladva hömpölygött a hívek áradata. A templomból felhangzottak az Oltáriszentséghez szóló énekek, elénekeltük a magyar szentekhez szóló litániát, s a teljes búcsú elnyeréséhez szükséges imákat imádkoztuk a kántor vezetésével. A szabadtéri oltárhoz visszaérve folytatódott a sok-sok orgonaszóval kísért ének a szentségi Jézushoz, majd a Téged Isten dicsérünk éneke alatt szentségi áldásban részesültünk. Legvégül felcsendült a pápai és a magyar himnusz, s a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének alatt vonult vissza a papság a bazilikába. A délután 14,00 órakor kezdődő oltáriszentségi hódolat után szentségi áldásban részesültek a hívek, s megáldották a kegytárgyakat, melyekkel saját maguk Istennel való kapcsolatát, imaéletét szándékoznak elmélyíteni, vagy amelyeket szeretteiknek ajándékozva megsokszorozzák a mátraverebély-szentkúti Mária oltalmát, segítségét a mindennapokhoz. PÜNKÖSD 2012 Idén hagyományosan sor került Magyarország nemzeti kegyhelyén , Mátraverebély-Szentkúton a szombattól hétfőig tartó, pünkösdi nagybúcsúra. Vasárnap, 2012. május 27-én mintegy kétezer zarándok jött el az itteni szabadtéri oltárhoz, mely közvetlenül a hatalmas lourdesi Mária-barlang alatt található. A ferences barátok kolostorának udvarán szentgyónáshoz járultak a hívek. Megszokhattuk az elmúlt években, hogy a nagy ünnepekre Mátraverebély-Szentkútra közösen érkezik a férfiak gyalogos csoportja a szécsényi ferences plébániáról. Idén azonban ez a csoport a megszokottnál is nagyobbra növekedett, s felkeltették figyelmünket a nagy tömegben érkező férfiak és a tizen-, huszonéves fiúk. Nem mindennapi látvány volt, hogy a szembe miséző oltár környékén a lépcsőket - egészen fel a lourdes-i Mária barlangig – teljesen ők töltötték be. Márió OFM , szécsényi plébános atya a 9,00 órától kezdődő szentmisén nagy örömmel mutatta be a saját egyházközségéből érkezett férfiakat, akik körülbelül százhuszan voltak, mint a legelső Pünkösd alkalmával az apostolok és a hozzájuk csatlakozott tanítványok. Meg kell ugyanis gondolnunk, hogy abban az időben szó sem volt keresztény egyházról, hanem csak egy ismeretlen Jézus Krisztust követők szektájáról. Kétezer év elteltével pedig világi méreteket öltött az egyház, mindenütt élnek a világban keresztények, Jézus Krisztus hívei. Hangsúlyozta továbbá: “El kellene már végre jutni a köztudatba, hogy az egyházat nem csak a papok és a püspökök alkotják, hanem te is és én is, minden egyes ember, akire a keresztségben leszállott a Szentháromság egy Isten.“ Így, ha a mindennapokban különböző szinteken megfogalmazott kritikák érik az egyházat, azzal minket is kritizálnak, mint híveket, nemcsak a lelkiatyákat. Igyekezzünk tehát a példamutató keresztény mindennapi élettel elejét venni a különböző negatív véleményeknek. A délelőtt folyamán meghallgathattunk még egy katekézist. Szentkúton egy-két éve vezették be, hogy nagy ünnepeken, amikor sok zarándok gyűlik össze, különböző aktuális egyházi témákról tartanak előadást a felkért ferences atyák. Pünkösd vasárnapján páter Várnai Jakab OFM, hittanár előadását hallgathattuk meg : „A nem keresztény vallásokról“ címmel. Ebben előrebocsátottta, hogy a II. vatikáni zsinaton nyílott meg az egyház a nem európai származású, fekete, vagy színesbőrű egyházi méltóságok felé, akik a világ minden részéből, nyugatról egészen az Amerikai Egyesült Államokból, valamint a Közel - Kelet és Távol - Kelet emberi fajokban nagyon színes országaiból érkeztek. Körülbelül ötven éve van érvényben tehát a katolikus egyházban „A nem keresztény vallásokról“ szóló zsinati konstitúció. Ebben is ki van hangsúlyozva, hogy a XX. századtól fogva a keresztény embernek egy nagyon tarka, néha zavaros világban kell élnie, ahol naponta befolyásolnak minket életstílusunkban és sokszor gondolkodásunkban, valamint a legapróbb megnyilvánulástól kezdve a legnagyobbakig a nem Jézus Krisztusban és a Szentháromság Istenben hívő vallások tanai. 11 órakor vonult az oltárhoz az ünnep meghívott vendége, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius. Kálmán Peregrin atya , a nemzeti kegyhely kolostorának főnöke sok-sok szeretettel üdvözölte a hívek nevében a vendéget, aki a megjelent környékbeli plébánosokkal és a ferences atyákkal celebrálta az ünnepi szentmisét. A legszentebb áldozat latin nyelven volt bemutatva, a hívek pedig Peregrin atya irányításával magyarul válaszoltak. A nuncius olaszul olvasta fel a szentbeszédet, amelynek minden egyes mondatát magyarul tolmácsolták a híveknek. Ebben bátorítást kaptunk, hogy ne féljünk a Szentlelket Istennek megvallani, akinek hét ajándéka van segítségünkre a mindennapokban : a bölcsesség és értelem, tanács és erősség, tudomány, a jámborság és az Úr félelmének lelke. Ő segít minket gyermeki szeretettel Mennyei Édesanyánkhoz , Máriához futni, hogy örömünkben és fájdalmainkban egyetlen fiához, Jézus Krisztushoz egyre közelebb vezessen minket. Második nem megszokott esemény volt ezen a búcsún a szentbeszéd után a bérmálás szentségének a kiszolgáltatása. Peregrin OFM, házfőnök atya elmondása szerint itt, a nemzeti kegyhelyen tért meg felnőtt korában Istenhez egy fiatalember, akire az idei Pünkösdvasárnap az apostoli nuncius atya hívta le a Szentlelket és részesítette őt a bérmálás szentségében. Ez az eset példaként szolgál, hogy minden otthoni plébánián merjenek a felnőtt, huszadik életévükön túli fiatal fiúk és lányok nyilvánosan a plébánosukhoz fordulni, s kérjék, segítsenek nekik a szentségek által Istenhez közelebb kerülni. A szentmise ezután a hagyományos módon, latinul és magyarul folytatódott, majd szentségi körmenetben vett részt a hívek a kegyhelyet övező kis völgyben. Az éneklő és imádkozó körmenet mind a négy égtájnál megállt, s egy-egy evangéliumi szakasz felolvasása után oltáriszentségi áldásban részesültünk. A templomból kihangosítva, először a kántor úr, majd Peregrin ferences atya irányításával közösen imádkoztunk a teljes búcsú elnyeréséért a Szentatya szándékára, valamint elimádkoztuk a Magyar Szentek litániáját. Az oltárhoz visszatérő hívek állva elénekelték a „Te Deum Laudamus – Téged Isten dicsérünk“ kezdetű himnuszt, mialatt az „Álld meg a te örökséged“ résznél eucharisztikus áldásban részesültünk. A pápai himnusz és a Boldogasszony Anyánk egyházi ének eléneklésével fejeződött be az ünnepi liturgia. A hívek a ragyogó napsütésben kihasználták az alkalmat a lourdes-i barlangnál való gyertyagyújtásra és imára, kegytárgyakat vásárolhattak a templomnál lévő kegytárgy árusoknál, illetve a távolabb elhelyezett sátrakban, valamint élelmet magukhoz véve testileg is felüdülhettek. Délután 14,00 órakor felcsendült az oltárra kihelyezett Eucharisztia előtt a Szűzanyához szóló Lourdes-i litánia énekelt változata. A további oltáriszentségi imák és énekek elhangzása után szentségi áldásban részesültünk, s testileg kicsit fáradtan, de lelkileg Istennel töltekezve indultunk haza a kegyhelyről. SZENT ISTVÁN KIRÁLY - 2012. 2012. augusztus 20-án, a magyarok államalapításának ünnepén Mátraverebély-Szentkúton is búcsúra került sor Szent István király tiszteletére. Délelőtt Orosz Lóránt ferences atya előadását hallgattuk meg a szabadtéri Lourdes-i Mária barlangnál. Az előadás témája : Laikusok az egyházban volt. Ebben előrebocsátotta, hogy továbbra is a közvélemény a klerikusokat tartja az egyházhoz tartozónak. A laikusok megnevezés nem lekicsinylő, megengedi a szolgálatot tevőknek, hogy házasságban éljenek és nagyon sokféle munkahelyen és munkakörben dolgozzanak. Ebből bontakoztatta ki a tovvábbiakban a klerikusok papi, prófétai és királyi szolgálatát, melyeknek lényege : mindenhová, az élet minden területére eljutni Isten igéjével, megtalálni a megfelelő szavakat, gondolatokat, amelyekkel másoknak vigaszt nyújthatunk, valamint élni a teremtett ember szabad akaratával, lelkünk is mindig szabad legyen a bűnöktől. A 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisére az oltárhoz vonult Beer Miklós váci megyéspüspök atya az ünnepre a Szentkúton megjelent sok paptársával. Bevezetőben Kálmán Peregrin szentkúti ferences házfőnök atya elmondta, külön nagy örömére szolgál, hogy mintegy háromszáz fiatal ferences zarándok érkezett Budapestről és az ország más részeiről is az ünnepre a nemzeti kegyhelyre. Miklós püspök atya természetes, nyílt stílusával nagyon lekötötte a hallgatóság figyelmét. Prédikációjában beszélt mindennapi dolgokról, hogyan kell a keresztény embernek egy-egy helyzetben helyt állnia. Nagy kacagás kísérte a kijelentését: „Remélem és,vágyom arra, hogy hamarosan megszűnjenek a konditermek és a mindenféle sportcentrumok. Rájönnek majd az emberek : sokkal egészségesebb dolog a szabd levegőn kapálni és kaszálni.“ Szent Istvánról elmondta, a 2012-es nyári olimpiai játékokon is Szent István népéből voltak a kitűnő eredményeket elérő sportolók, Szent István népéből vagyunk mi is, akik kétezer év távlatából is neki köszönhetjük, hogy Szűz Mária, Boldogasszony anyánk nemzete a magyar nép. A szentmise második részében körmenetre került sor, amelynek során felhangzottak az imák és a gyönyörű búcsús énekek. A körmenet után nemzeti szín szalaggal átkötött kenyeret helyeztek az oltárra,. Püspök atya megáldotta az új kenyeret. Délután háromnegyed kettőkor litániát imádkoztunk, szentségi áldásban részesültünk. Külön élmény volt látni a háromszáz fős ferences fiatal zarándok csoport búcsúzását a kegyhelytől. Kisboldogasszony 2012 Mátraverebély-Szentkúton, a magyarok nemzeti kegyhelyén kétnapos nagybúcsúra került sor Szűz Mária születésnapján, Kisboldogasszony ünnepén. Az ünnep második napján, szeptember 9-én, vasárnap hatalmas tömeg kavargott az erdőkkel övezett völgyben. Az érkező keresztaljákat a kegyhely bejáratánál személyesen a kegyhely igazgatója, Kálmán Peregrin ferences atya fogadta. Megkérdezte, honnan jöttek, majd tájékoztatást adott a nap programjáról és megszentelte a zarándokokat. Az orgonaszó és a kántor templomból kihangosított éneke egész nap hozzájárult a búcsú hangulatának megteremtéséhez. Kilenc órától Papp Tihamér szentkúti ferences atya mutatta be a szabadtéri oltárnál a legszentebb áldozatot. Prédikációjában elmondta, hogy Szűz Máriát a szentek karában legfőképpen tiszteljük, hiszen ő az édesanyja az Isteni Megváltónak, Jézus Krisztusnak. A délelőtti katekézist „Az egyház a mai világban“ címmel Kránitz Mihály teológiai tanár tartotta. Színesen és közérthetően megfogalmazott gondolataiban kifejtette, milyen módon hat a köznap emberére az egyház tanítása az élet minden területén. Tizenegy órától kezdődött az ünnepi szentmise, amelyre Márfi Gyula veszprémi érsek és a nagyszámú papság vonultak az oltárhoz. Köszöntőjében Kálmán Peregrin atya elmondta, nagy örömére szolgál, hogy ilyen sokan eljöttek a hívek égi Édesanyánkat, a Boldogságos Szűz Máriát köszönteni születésnapján, nemcsak Magyarországról, hanem a környező országokból is. Megmutatkozik, hogy Mátraverebély – Szentkút valóban a Kárpát-medencei magyarság nemzeti búcsújáró helye lett. Az érsek atya szentbeszéde ritkán hallott versidézetekkel volt megtűzdelve. Elmondta, nagyon sok példa van a történelemben, amikor a nem katolikus vallású hívek is Édesanyának nevezik, tisztelik a Boldogságos Szűzanyát, Máriát. Szabolcska Mihály református lelkésztől kezdve, a szintén református Ady Endrén, az evangélikus születésű, majd kommunista elveket valló Váci Mihályon keresztül John Lennonig, a világhírű angol Beatles együttes tagjáig mind leírták gondolataikat Máriáról, az Isten Anyjáról. Sokunkat megérintett lélekben az az eset, amely a törökországi Efezusban történt, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária utolsó éveit élte. Az itteni mohamedán vallású idegenvezető elmondta a turistáknak, hogy ő is gyakran betér Jézus Krisztusnak, a Próféta Édesanyjának a házába és onnan mindig „több emberként“ jön ki. Gyönyörű látvány volt a szentmise utáni körmenet, amelynek élén a Kisboldogasszony búcsúra hagyományosan felvirágozott keresztekkel, lobogókkal, Mária szobrokkal, hatalmas olvasóval érkezett, népviseletbe és egyenruhába öltözött csoportok és a papság után emberáradat követte az eucharisztikus Jézus Krisztust. Kálmán Peregrin atyának fontos közlendője volt mindenki számára a szentmise befejeztével. Európai Uniós pályázatból kétmilliárd forint körüli összeget nyert meg Mátraverebély-Szentkút a kegyhely felújítására, amely a 2013-as évben kezdődik el. Délután két órakor szentségi litániát imádkoztunk, majd eucharisztikus áldással búcsúztunk el a szentkúti Szűzanyától. PÜNKÖSD 2013 Az előző évek hagyományai szerint Pünkösdkor, 2013. május 18. és 20. között kezdődött meg a zarándoklatok időszaka Magyarország nemzeti kegyhelyén, Mátraverebély-Szentkúton. A búcsú második napján, vasárnap jöttek a legtöbben a Szűzanya előtt tiszteletüket tenni és szent fiához, Jézus Krisztushoz fohászkodni. A nap folyamán sokféle nyelven hangzottak el a liturgiák, mintegy jelezve, hogy a Szentlélek egyformán kiáradt minden népre és a világ összes nemzetére. A kora reggeli órákban a szabadtéri oltárnál ruszin nyelven folyt a görög katolikus liturgia. Ezalatt a kegyhely bejáratánál Kálmán Peregrin szentkúti ferences házfőnök atya személyesen fogadta az érkező zarándok csoportokat. Köszöntése után tájékoztatott minket a nap programjáról, s legvégül megszentelt bennünket. A szentgyónásban megtisztult lélekkel járultak a hívek a szentáldozáshoz már a reggel kilenc órakor kezdődő szentmisén is, amelyet a szabadtéri oltárnál páter Zalán ferences atya mutatott be. A Hit évében is folytatják Szentkúton a Peregrin OFM atya által bevezetett katekéziseket a 11 órai ünnepi szentmise előtt. A 2013-as esztendőben egy-egy vasárnap a Hiszekegy lényeges gondolataira épülnek ezek a tanítások. A pünkösdi, legelső előadás címe „Istenben hinni” volt, amelyet dr. Pákozdi István atya, egyetemi lelkész tolmácsolt a hallgatóságnak. Benne kifejtette, milyen hitvallásokat, írott vallomásokat hagytak maguk után a hitük megéléséről a tudományos élet és a kultúra nagy személyiségei. Az elkövetkező pár percben a szabadtéri oltár előtt lévő padokat megtöltő hívek orgonajáték mellett és a kántor úrnak a templomból kihangosított énekével kísérve, szebbnél szebb búcsús dalokkal köszöntötték a Szentkúti Szűzanyát. Ezután a lourdesi barlanghoz felsorakoztak az ungvári görög katolikus katedrális énekkarának a tagjai. Kántor vezényletével ukrán és magyar nyelvű énekeket adtak elő. A kórus részese lett a 11 óratól kezdődő ünnepi szentmisének, amelynek meghívott vendége Jurij Nilus Luscsak OFM, ungvári görög katolikus püspök atya volt. Peregrin atya házigazdaként röviden bemutatta őt, majd olasz nyelven köszöntötte az egyházi méltóságot. A szentbeszéd ruszin nyelven folyt, melynek meghallgattuk a magyar nyelvű tolmácsolását is. Egy tanulságos és könnyen megjegyezhető történetet mondott el a püspök atya a szentbeszéde végén. A vonaton utazik egy szerzetes, aki a zsolozsmát imádkozza. Nemsokára felszáll a vonatra és melléje ül egy idegen férfi. Pár percig csendben van, de fürkészőn figyeli az imádkozót. Nézi annak elmélyült vonásait, majd látja a kinyitott imakönyvben Szűz Mária képét. Nem bírja magában tartani a kíváncsiságát és megkérdezi : - Ki van azon a képen ? - Az édesanyám az – feleli kisvártatva a szerzetes. Az idegen, aki láthatóan nem hívő, kicsit csodálkozva jegyzi meg : - Valóban az édesanyád ? Nem is hasonlítasz rá. A szerzetest a továbbiakban nagyon bántja a megjegyzés , hogy ő nem is hasonlít a Szűz Máriára. A Szentlélek többek között azért áradt ki az emberekre, hogy segítsen nekik mindennapi küzdelmeik során Szűz Máriához és a szentekhez hasonlítani. A szentmisén a felajánlási résztől latin nyelven imádkoztak a magyar római katolikus, valamint a ruszin görög katolikus lelkiatyák. A szentmise után hagyományosan Eucharisztikus körmenetre került sor a kegyhely területén. Nagyon látványos volt, amint a hívek sok virágokkal ékesített feszületet, lobogókat, valamint egy Mária szobrot vittek. Az oltárhoz visszatérve felhangzott a Te Deum dallama, majd a szentségi áldás után a Boldogasszony Anyánk énekkel ért véget a pünkösdi ünnepi liturgia. Peregrin atya kifejezte örömét, hogy szép énekével emelte az ünnep méltóságát az ungvári kórus, s megjegyezte, hogy Pünkösd lévén, ami nem Mária ünnep a szokásosnál több hívő jött el a zarándokhelyre. Mosolyogva mondta, hogy a ruszin, latin és magyar nyelvű bábeli nyelvzavar biztosan mindenki számára adott valami fontosat. Délután 13,30-kor az ungvári görög katolikus hívek részére Paraklisz hangzott el, majd 14,00 órától P. Tihamér OFM, szentkúti ferences atyával imádkoztuk a Loretói litániát és az imát a Szentkúti Szűzanyához. Az Oltáriszentség kihelyezése után elénekeltük többek között az Áldott legyen az Isten kezdetű szentségi éneket, majd a nap befejezéseként áldással tértünk haza a tartalmas ünnepről. KISASSZONY ÜNNEPE - 2013 Szűz Mária születésnapja ünnepe alkalmából rendezett, hagyományos búcsúra került sor Mátraverebély – Szentkúton, 2013. szeptember 7-én és 8-án. A Kisboldogasszony búcsú második napján, vasárnap az előző évekhez hasonlóan rengeteg zarándokcsoport jött a szentkúti Szűzanyát köszönteni. Kálmán Peregrin OFM atya, a kegyhely igazgatója személyesen fogadott minden zarándok csoportot a reggeli és a kora délelőtti órákban. 9,00 órától tartották meg a szabadtéri oltárnál a reggeli szentmisét, amelyet páter Tihamér ferences atya mutatott be. A híveknek szóló katekézis témája a keresztség szentsége volt, erről a témáról Benedek ferences atya gondolatait hallgatták meg a jelenlévők. 11 órakor vonult az oltárhoz az ünnepi liturgiát megtartani a búcsú fő vendége, Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök atya a búcsúban részt vevő lelkiatyákkal egyetemben. Nagy élmény volt meghallgatni a gyönyörű, Szűz Mária születéséről szóló antifónát, amelyet Peregrin atya a szemtmise bevezetőjében teljesen fejből énekelt el. Spányi püspök atya ezután Prohászka Ottokár püspök mélyre ható gondolatait olvasta fel a híveknek, amelyeket a híres egyházi méltóság Szűz Mária születésnapjára, Kisasszony napjára fogalmazott meg. Antal püspök atya közvetlenül, minden sablonosságtól mentesen tartotta meg szentbeszédét. Témája az emberiség örök vágya Isten után volt. Kifejtette, hogy az emberek már örök időktől fogva vágyakoztak Isten után. Az emberiségnek megígért megváltás, az Isten kimondhatatlan szeretete az emberek iránt csakis Szűz Mária „igen“-je által valósulhatott meg. A Megváltó Jézus Krisztus megszületése és kereszthalála, valamint a halálból való feltámadása a lényege a mi hitünknek. Ezt kell, hogy tudomásul vegye minden magát keresztény katolikus ember : csakis az Istennel, az ő segítségével , áldásával, a hozzá való imával töltött mindennapok lehetnek gyümölcsözőek számunkra. A szentmise után került sor a szentségi körmenetre a kegyhely területén, amely ezúttal is látványosan, szépen volt megtartva. A hatalmas tömeg, a zarándoklaton részt vevő több ezer ember követte a körmenet elején vonuló híveket a díszes Mária szoborral, a sok-sok lobogóval és keresztekkel, a papságot és az Eucharisztiát vivő püspök atyát. Végeláthatatlan emberáradat vonult a kegyhely körül. Sokan ekkor érezték meg , hogy Mária valóban velünk van most is és velünk együtt ünnepel a mennyekben. A körmentről visszatérve felhangzott a Téged Isten dicsérünk kezdetű himnusz, amely alatt eucharisztikus áldásban részesültünk, majd a Boldogasszony Anyánk kezdetű ősi énekkel fejeződött be a liturgia. Délután két órakor a szabadtéri oltárra kihelyezett Oltáriszentség előtt énekeltük el a Loretói litániát. További eucharisztikus énekek után szentségi áldásban részesedtünk, legvégül Lóránt ferences atya a kegytárgyak megáldásával bocsátott útjára mindenkit.
Képgaléria










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!